X-Men a kívülállók: (2000)

Az atomkorszak gyermekei? Felsőbbrendű emberek? A következő láncszem az evolúcióban? Mindegyikük mint egyedi genetikai mutáció született meg, és kamaszkorában ébredt rá rendkívüli képességeire. Küklopsz szeme olyan energiasugarat bocsát ki, amely hegyeket képes kettéhasítani. Jean Grey telepatikus és telekinetikus képességei egyaránt nagyon erősek. Ciklon pedig képes manipulálni az időjárást. A világban egyre több a gyűlölet és az előítélet, ezért a természet tévedéseinek, tudományos kakukktojásnak tartják őket: kitaszítottak, akiktől viszolyognak és félnek azok, akik nem tudják elfogadni az ő különbözőségüket. Ellenségeik közé tartozik Robert Kelly szenátor is, aki olyan törvénytervezetet készít elő, amely - szerinte - megvédi a társadalmat attól a veszélytől, amit a mutánsok jelentenek. Charles Xaviér professzor, akinek mindenkinél erősebbek a telepatikus képességei, iskolájában összegyűjti a mutánsokat, és megtanítja őket bánni rendkívüli képességeikkel: hogy használhassanak velük az emberiségnek, és azokért küzdhessenek, akik nem fogadják be őket maguk közé. Két új tanítvány érkezik a professzorhoz. Farkas magányos harcos, aki elképesztő mennyiségű hőt képes fejleszteni maga körül, testét szőr borítja, és behúzható fémkarmai teszik félelmetessé. Vadóc egy elmagányosodott lány, aki képes bárki emlékeit és energiáit magába szívni, akit csak megérint. Ahogy Farkas és Vadóc beilleszkednek "fajtájuk", az X-Men közösségébe, rögtön részt vállalnak a harcban is, amely a két régi barát és munkatárs, a két legnagyobb erejű mutáns között tört ki. Xaviér professzorral ellentétben Magneto tagadja, hogy az emberek és a mutánsok képesek békésen együtt élni, ezért kivonult a társadalomból, és azt hirdeti, hogy a mutánsok magasabb rendűek, ezért övék a jövő. Magneto létrehozta a Mutáns Testvériséget, amely semmitől sem riad vissza, hogy biztosítsa a mutánsok jövőjét, akár az emberiség megsemmisítése árán is. Magneto legveszélyesebb szövetségesei az őslényszerű Kardfog, a bámulatos alakváltoztatásokra képes Mystique, és a rövidlátó, de nagyokat ugró Varangy. A legendás képregény alapján készülő film Az X-MEN - A kívülállók című film azokat a szereplőket vonultatja fel, akik minden idők legsikeresebb képregény-sorozatává tették az X-Ment. 1963-ban, amikor az Egyesült Államokban kulminált a polgárjogi mozgalmaknak az előítéletek ellen folytatott harca, a Marvel Comics vezetője, Stan Lee megálmodott egy új képregényt, amelynek hősei természetfeletti képességekkel rendelkező mutánsok. Az X-Men tagjai szertelenek, csípős a humoruk, ugyanakkor sebezhetőek is, hiszen identitásproblémákkal küszködnek. Stan Lee az általa megteremtett fantáziavilágban egy különleges faj és a durva társadalmi-politikai környezet konfliktusát ábrázolta a nem is túl távoli jövőben játszódó történeten keresztül. Bryan Singer rendező tiszteletben tartotta, amit a képregény a rasszizmussal kapcsolatban folyamatosan sugall, és a forgatókönyv fordulatos-kalandos történetében is hangsúlyt kap a tolerancia hiányának problémája.

X-Men 2: (2003)

Ők a következő láncszem az evolúcióban. Mindegyikük genetikai mutáció útján született meg, és kamaszkorában ébredt rá rendkívüli képességeire. A világ egyre inkább megtelik gyűlölettel és előítélettel, ezért a természet tévedéseinek, tudományos kakukktojásnak tartják őket: a társadalom kitaszítottai, akiktől viszolyognak és félnek azok, akik képtelenek elfogadni különbözőségüket...
Charles Xaviér professzornak mindenkinél erősebbek a telepatikus képességei. Iskolájában gyűjti össze a mutánsokat, és megtanítja őket bánni rendkívüli képességeikkel: hogy használhassanak velük az emberiségnek, és azokért küzdhessenek, akik nem fogadják be őket maguk közé.
A stáb, amely az X-Men - A kívülállók történetét filmre vitte, most elkészítette a mitológia következő fejezetét, az X-Men 2.-t.

EGY "UGRÁS" AZ EVOLÚCIÓBAN

Az X-Men - A kívülállók az elmúlt évek egyik legnagyobb kasszasikere lett. A 2000 nyarán forgatott film alapjául a népszerű képregény-sorozat szolgált, a film moziforgalmazásból származó bevételei világszerte közel 300 millió dollárra tehetőek. A film a képregények filmadaptációinak egész lavináját indította el, az elmúlt két-három évben igen sok hasonló jellegű produkció született.
Bryan Singer rendező igyekezett minél valóságosabbá tenni az új filmet. Singer a műfaj sajátosságainak megfelelően élővé, háromdimenzióssá tette a szereplőket, ami a képregényekre jellemző sajátosság. "Bryan az X-Men - A kívülállók szereplőinek és világának szerelmesévé vált, így nem is lehetett kérdés az X-Men 2. rendezőjének személye" - mondja Lauren Shouler Donner producer, aki közel egy évtizeddel ezelőtt kezdett hozzá az első X-Men-film terveinek kidolgozásához. Ralph Winter producer hozzáteszi: "Bryan rendkívül mély ismeretekkel rendelkezett azon a téren, hogy mi tehet egy sorozatot igazán népszerűvé. A tehetségének köszönhetően a szereplők olyan valóságossá váltak, mintha csak a szomszédunkban élnének, még akkor is, ha hihetetlen képességekkel is rendelkeznek. Az X-Men 2. forgatásakor Singer építtetett egy hatalmas díszletet egy óriási stúdióban, igyekezett maximálisan kiaknázni a nagyobb költségvetés és a hosszabb forgatási idő biztosította lehetőségeket. Az X-Men 2. még több akcióval, különleges effektussal, külső forgatási helyszínekkel és látványos attrakciókkal igyekszik megnyerni a képregényimádókat és az új potenciális nézőket.
Singer az X-Men 2.-vel nem egyszerűen egy folytatást akart készíteni. Hatalmas erőforrások és anyagi eszközök álltak rendelkezésére, amit arra használt fel, hogy a szereplőket még inkább megismertesse a közönséggel. Mindinkább a mitológia mélyére hatol, bemutatja a mutánsok adottságait, képességeit, feltárja az egymáshoz való viszonyukat. "Az X-Men 2. nem pusztán egy folytatás - jegyzi meg a rendező. - Ez a következő fejezet a sagában - fejlődés az első részhez képest. Az új film nem csak annyiban tesz hozzá az első részhez, hogy sokkal látványosabb jelenetekkel teli és sokkal lenyűgözőbb vizualitású produkció annál. Az új film mélyebbre vezeti a nézőt az X-Men-univerzumban, és számos új figurát is felvonultat."
Számos egyéb kiváló képregényhez hasonlóan az X-Men világa is folyamatosan bővül. Singer folytatja: "Ezek a történetek soha nem érnek véget. Ez a folyamatosság a sagaban biztosítja számunkra, hogy tovább szőjük a történet fonalát, szélesítsük a szereplők körét. Az X-Men 2. sötétebb, ugyanakkor humorosabb és sokkal romantikusabb film, mint az előző epizód."
Az X-Men 2. folytatja az olyan problémák vizsgálatát, mint az intolerancia és az ismeretlentől való félelem, amelyek az X-Men-univerzum szerves részei, amióta csak Stan Lee 40 évvel ezelőtt megalkotta a képregényt. "Az X-Men-képregények a beilleszkedési problémákról, előítéletről, kívülállóvá válásról és meg nem értettségről szólnak. Ezért is lehetnek érvényesek a mai napig" - jegyzi meg Lauren Shuler Donner. Bryan Singer hozzáteszi: "Az X-Men-képregények felteszik a kérdést, felvetik a problémát, amivel előbb-utóbb mindannyiunknak szembesülnie kell: Egyedül vagyok a világon? Miért különbözök a többiektől, és hogyan fogok beilleszkedni? Ezek általános érvényű és időtálló kérdések, különösen a fiatalok, serdülők körében. Mindannyian éreztük már ’kívülállóknak’ magunkat."
Az X-Men 2. új témája az "egység", a film alapvetően arról szól, hogy a mutánsok két generációja miként egyesíti erőit egy szövetségben, hogy így szálljon szembe az új ellenséggel. A történet kezdetén a mutánsok küzdelme folytatódik a társadalommal, amely retteg tőlük és bizalmatlan velük szemben. Egyre inkább felszínre kerül a politikai és társadalmi nyilvánosság mutánsokkal szemben érzett gyűlölete, és heves tüntetések kezdődnek ellenük. A mozgalom vezetője William Stryker, a vagyonos egykori hadiparancsnok és tudós, akiről az a szóbeszéd járja, hogy mutánsokon végzett kísérleteket.
Stryker mutánsokkal kapcsolatos munkája valamiképpen összefonódik Farkas titokzatos és feledésbe merült múltjával. Amikor Farkas nyomok után kezd kutatni az eredetét illetően, Stryker működésbe hozza az anti-mutáns programot, és kezdetét veszi a katonai offenzíva Xaviér házában és a Tehetséggondozó Iskolában. Magneto, aki ismét megszökött a plasztik börtönből, szövetséget ajánl a mutánsoknak, hogy együtt küzdjenek meg közös rettegett ellenségükkel, Strykerrel. Az emberiség és a mutánsok életük legveszélyesebb küldetésével néznek szembe.
A film főbb szereplői a következők: Patrick Stewart (Xaviér Professzor, aki a világon a legjobb telepatikus képességgel rendelkezik), Hugh Jackman (Farkas, a magányos harcos, aki elképesztő mennyiségű hőt képes fejleszteni maga körül, testét szőr borítja, és behúzható fémkarmai teszik még félelmetesebbé), Ian McKellen (Magneto, az erős mutáns, akinek hatalma van a fémek felett), Halle Berry (Ciklon, aki képes manipulálni az időjárást), Famke Janssen (Jean Grey, akinek telepatikus és telekinetikus képességei egyaránt nagyon erősek), James Marsden (Küklopsz, akinek a szeme olyan energiasugarat bocsát ki, amely hegyeket képes kettéhasítani), Anna Paquin (Vadóc, aki képes bárki emlékeit és energiáit magába szívni, akit csak megérint), Rebecca Romijn-Stamos (Mystique, aki bámulatos alakváltoztatásokra képes) és Bruce Davison (Kelly szenátor, az anti-mutáns mozgalom korábbi vezetője).
A visszatérő szereplőkön felül az X-Men 2.-ben számos, az eredeti képregényből ismert új figura jelenik meg. Elsőként Alan Cumming ("The Anniversary Party") csatlakozott a színészekhez. Árnyékot, a mutánst alakítja, aki a gondolatai segítségével képes a térben egyik helyről a másikra áthelyezni magát. Brian Cox (A Bourne-rejtély) alakítja a gonosz Strykert, az egykori haderőparancsnokot, aki birtokában van a megfejtésnek Farkas múltját illetően; Stryker asszisztensének, Karomnak a szerepében Kelly Hut (Skorpiókirály) láthatjuk. Aaron Stanford ("Tadpole") mint Piró, Xaviér professzor Tehetséggondozó Iskolájának egyik ígéretes új diákja tűnik fel.
Az X-Men 2. központi figurája Stryker. "Azt szeretem Stryker-ben - mondja Bryan Singer -, hogy tökéletes példája a gonosznak, aki nem keveredik bele erőszakba és terrorizmusba, ahhoz, hogy terjeszkedjen. Gyűlölete és előítélete mélységesen személyes veszteségen alapul, ami valaha a családját érintette. Valamikor a múltban sérelem érte... valami szíven ütötte... és most könnyen szánja rá magát arra, hogy háborúba bocsátkozzék azok ellen, akiket felelőssé tesz a családja pusztulásáért." "Stryker a legösszetettebb szereplő mind közül - mondta Brian Cox, akinek az Embervadászban és a "L.I.E." című független filmben nyújtott alakítása keltette fel Singer figyelmét. - Részben tudós, részben katona, zsarnoki, rasszista és intoleráns ember. Nem akarja átvenni a világ irányítását. Csak azoktól akarja megszabadítani a világot, akiket felelősnek tart a családját ért veszteségek és a társadalom hanyatlása miatt: a mutánsoktól. Először irányítani akarja, később viszont el akarja pusztítani őket."
Az X-Men 2. egyik új szereplője Karom, akit Kelly Hu játszik. "Akárcsak a másik híres mutánsnak, Farkasnak, neki is acélkarmai vannak, és nagy hőt tud fejleszteni maga körül. Karom és Farkas ugyanabból a fajtából származik - mondja Singer. - Rajta is - mind a testén, mind a tudatán - kísérleteket végeztek, és Farkas ijesztő ellenfeleként jelenik meg mind fizikailag, mind szellemileg."
"Karom fejlettebb formája Farkasnak - mondja Kelly Hu -, aki hasonló karmokat hord, mint Farkas, azonban vele ellentétben azok nem az ujjaiból nőnek ki. Ráadásul Karom hihetetlenül gyors, és rendkívül tehetséges a harcművészetekben."
A másik új szereplő Árnyék, akinek sokkal kellemesebb a természete. Az utazócirkuszban nevelkedett német származású Kurt Wagner úgy néz ki, mint egy kékvérű démon, hegyes fülekkel, sárga szemekkel, és kapaszkodó farokkal. Mégis, Árnyék mélyen vallásos, és kedves, gyengéd természettel bír. Egy fontos szövetségese lesz a mutánsok közösségének, teleportációs erejét a jó erők érdekében használja.
Singer az X-Men-univerzum számos más figuráján is gondolkodott, mielőtt Árnyék mellett döntött. "Árnyékot választottam, személyiségének kettőssége miatt - magyarázza Singer. - Mind démoni külseje, mind vallásos hite alapul szolgál kitaszítottságának és a vele szemben felmerülő előítéletnek."
A fiatalok generációja is csatlakozik a mutánsokhoz a harcban. "Három generáció jelenik meg ebben a filmben - jegyzi meg Singer -, és mindannyian készek a túlélésért harcolni. Nagyon szórakoztató volt az új generáció bemutatása." A képregény-rajongók előtt már ismert fiatalok közül megjelenik a filmben Kolosszus (Colossus) (aki húsát szerves acéllá tudja változtatni), Szirén (akinek üvöltése dobhártyaszaggató), Kitty Pryde (aki át tud hatolni a falakon és a mennyezeten, és aki rövid időre már az X-Men - A kívülállókban is feltűnt), Jubilee (aki a tűzijátékot felügyeli), Jones és a csípős nyelvű Artie.
Hárman a fiatal mutánsok közül a csapat nélkülözhetetlen tagjává válnak. Vadóc, akit ismét az Oscar-díjas Anna Paquin alakít, az új generáció szíve és lelke. Ebben a részben romantikusabb lett a figura. "Az első filmben, Vadóc belebolondult Farkasba - egy kötelék kapcsolta össze őket, mivel a férfi megmentette az életét - mondja Paquin. - De az X-Men 2.-ben románc alakul ki közte és Bobby Drake között."

X-MEN - (ÚJ)SZÖVETSÉG

Az X-Men - A kívülállókból majd minden főszereplő visszatért az X-Men 2.-be. Farkas továbbra is egy hajtóerő az X-Men-mitológiában. Hugh Jackman, aki szupersztár lett, miután, az utolsó pillanatban megkapta Farkas szerepét az X-Men - A kívülállókban, másodjára még nagyobb örömmel játszotta el a szerepet. "Farkas egyre közelebb jut ahhoz, hogy megfejtse a múltját... a mozaikokból lassan összeáll a kép... egyre több információra lel."
Farkas kapcsolata Jane Greyjel egyre meghittebb lesz. "Egyre szorosabban kötődnek egymáshoz - jegyzi meg a Jane-t alakító Famke Janssen. - Kapcsolatuk lassan több lesz, mint szimpla érzéki vonzalom."
Valójában, a X-Men 2.-ben jelentősen több romantikát találunk, mint az első részben. Az X-Men 2. minden bizonnyal sokkal romantikusabb film, mint az elődje - mondja Bryan Singer. - Egy képpel élve: az X-Men - A kívülállókban a figurák telefonszámot cseréltek, most pedig elkezdenek randizni."
Még a kékbőrű metamorf, Mystique, akit ismét Rebecca Romijn-Stamos játszik, is megmutatja csábos oldalát. "Sokkal érzékibb ebben a filmben - mondja Romijn Stamos. - És megpróbálja használni azt a képességét, hogy mássá alakuljon, hogy kielégítse érzéki szükségleteit."
A Halle Berry alakította Ciklon ugyancsak forradalmi változásokon megy keresztül (és, hasonlóan Famke Janssen Jean Greyéhez, új hajformát kapott). Az Oscar-díjas színésznő szerint, aki az X-Men 2. forgatása alatt talált időt arra, hogy átvegye az áhított szobrocskát a Szörnyek keringőjében nyújtott alakításáért, Ciklonnak több szerepe volt az új filmben. "A közönség egy kicsit többet fog megtudni Ciklonról."
Berrynek külön öröm volt újra összejönni az X-Men - A kívülállók-beli szereplőtársaival. "Az X-Men 2. megadta nekünk az esélyt, hogy újra összegyűljünk, és ott folytassuk, ahol az első filmben abbahagytuk - mondja. - Ennek nagy szerepe volt abban, hogy folyamatos örömünnep volt a forgatás."
Akárcsak Berry, a Charles Xaviér professzort játszó Patrick Stewart is örült annak, hogy visszatérhet az X-Men-univerzumba. "Egy színész általában mindig új kihívásokra vágyik, ezért sokan nnem szeretik újra eljátszani régebbi szerepeiket. Amikor azonban egy olyan témán kezdesz el újra dolgozni, amiről tudod, hogy a közönségnek nagy örömöt okoz , csüppet más a helyzet - mondja Stewart.
Akárcsak a Star Trek-veterán Stewartnak, Ian McKellen számára sem idegen, hogy egy sikeres filmszériában térjen vissza szerepéhez. "Az első film sikere után mindannyian nagyon magabiztosak voltunk - mondja McKellen -, mivel ez egy kicsit olyan, mintha egy család jönne ismét össze a kamera előtt és mögött."

A FORGATÁSRÓL

Az egyik fontos kérdés az volt, hogy hol fogják forgatni a második filmet. 1999-ben az X-Men - A kívülállók stábja öt hónapot töltött Torontóban. Ez alkalommal az alkotók egyetértettek abban, hogy több értelme van Vancouverben forgatni.
"Azért választottuk Vancouvert, mert nagyobb területei vannak, ahol felállíthattuk az óriási díszleteinket. Emellett rengeteg hóra volt szükségünk, abból pedig Vacouver környékén akad bőven - mondja a producer, Ralph Winter. - A kanadai Rocky Mountains nincs messze Vancouvertől, ami megfelelt számunkra." Winter továbbá elmondta, hogy Vancouver relatív közelsége Los Angeleshez egy másik fontos érv volt a város mellett.
A filmet Victoriában kezdték el forgatni, Brit Columbia gyarmati fővárosában, ahol a Royal Roads Egyetemnél található Hatley Ház szolgált Xaviér professzor kastélyaként. Habár a gyártás számos külső helyszínt igénybe vett Vancouverben és környékén, a Vancouver Film stúdió és a Mammoth stúdió műtermeiben forgatták a film jeleneteinek túlnyomó többségét. Ez utóbbi a régi Sears raktárháza, ahol Észak-Amerika legnagyobb színpadát építette föl a stáb. Valójában az X-Men 2. nemcsak a legnagyobb költségvetésű film, amit Kanadában valaha is forgattak, de a legnagyobb stábot foglalkoztató produkció is.
Guy Hendrix Dyas látványtervező vállán óriási felelősség volt. Ő egyike az új tagoknak az X-Men 2. csapatában. Dyas volt az, aki felügyelte húsz masszív díszlet megtervezését és felépítését.
"Bizonyos értelemben sokkal könnyebb megtervezni ezt a filmet, mint az első X-Men-t, mivel abban a filmben már annyi mindent kipróbált a stáb" - mutat rá Dyas.
Az X-Men 2. látványának megtervezésekor Dyas, aki korábban illusztrátorként dolgozott, több mint 2000 rajzot készített, skiccektől kezdve a teljesen kidolgozott photoshop grafikáig. "Bryan azt akarta, hogy az X-Men 2. terjeszkedjen; több külső felvételt akart, több látképet - mondja Dyas. - Az X-Men 2.-nek nagyobbnak kellett lennie és képileg impozánsabbnak, mint az első rész volt."
Dyas rengeteg mindenből merített, a klasszikus építészettől a modernig. Singer azt szerette volna elérni, hogy a film még képregényszerűbb legyen, mint X-Men - A kívülállók, ezért több fény-árnyék kontraszttal dolgozott, és gyakran alkalmazott extrém kameraállással fényképezett jeleneteket. Dyas arculattervei lehetővé tették, hogy az X-Men 2. világa kinyíljon, sok minden látható kegyen benne, a gyönyörűen megművelt olasz kertektől a sivár hófödte tájig és az elhagyatott épületekig. "Ebben a filmben percre perc után új környezetben találod magad" - mondja Dyras.
Dyas alkotásai magában foglanak egy elhagyott gótikus templomot, egy múzeumot (a vancouveri Nations of Plazában vették fel), teli őskori dinoszaurusz csontokkal; egy klasszikus Viktória-korabeli kastélyt; Stryker bázisát, egy betonbunkerszerű építményt az Alkali-tó gátja alatt.
Stryker bázisa a 113.000 négyzetláb alapterületű Mammoth stúdió több mint felét elfoglalta. A forgatáson több mint 60 mérföld elektromos kábelt vezettek át a masszív építményen úgy elhelyezve, hogy Newton Thomas Sigel operatőr (egy újabb visszatérő az X-Men - A kívülállókból) egy pillanat alatt be tudja világítani a díszlet bármely részét.
Stryker bázisának díszletében sötét, piszkos folyosók kanyarognak egy horrorisztikus bunkeren keresztül. A folyosórendszer abba a laboratóriumba vezet, ahol Stryker a titkos kísérleteit végzi a mutánsokon - korábban Farkas is megfordult itt.
Dyas és csapata számos Fehér Ház-beli helyiséget is újraalkotott, a legemlékezetesebb egy túlméretezett másolata az Ovális Irodának, beleértve a pontos másolatát az új szőnyegnek, amit a jelenlegi First Lady tervezett. A csillárokat kézzel készítették, és sok festményt helyeztek el a falakon, számos olyat, amely az Egyesült Államok elnökeit és feleségeit ábrázolja.
"Az elnök íróasztalát pontosan lemásoltuk - mondja Dyas. - A címer az íróasztal elején kézzel készített agyagmunka. Hihetetlenül kidolgozott darab, aminek az elkészítéséhez két hónap kemény munkára volt szükség."
Dyas egyik újra-tervezése az X-Jet számára készült, ami ugyancsak nagy kedvence az "X-otica" rajongóknak. Egy "új és továbbfejlesztett" verzióra azért is volt szükség, mert több akcióra kerül itt sor, mint az első filmben. Amíg az eredeti szerkezet kb. 60 láb hosszú volt, az új mérete 85 láb. "Nagyon sok ember fordul meg a jetben - mondja Dyas -, ezért úgy kellett megterveznünk, hogy ők is, illetve a forgatáshoz szükséges felszerelések is elférjenek a belsejében. Nagyon elégedett vagyok azzal, ahogyan sikerült az X-Jetet kivitelezni."
Az X-Men 2.-ben sok több és látványosabb vizuális effektust vetettek be a film készítői, mint az első részben. A munkálatokat az első rész vizuális effektjeinek a felügyelője, Michael Fink irányította. Fink munkájának legnagyobb részében a történet harmadik színére összpontosított, ahol szinte minden plán tartalmaz egy speciális effektet. A legnagyobb digitális varázslást abban a jelenetben láthatjuk, amikor az X-Jet Bostonból Colorado havas hegyeibe repül, illetve a Cerebró és Árnyék jeleneteiben. Ahogyan Árnyék tetszés szerint egyik helyről a másikra kúszik, olyan effekteket vetettünk be, hogy úgy nézzen ki, mintha három dimenzióban válna anyagtalanná, aztán egy másik helyen visszaváltozik, magyarázza Fink.
Árnyék külsejét Gordon Smith, a speciális make-up effektek felügyelője tervezte és valósította meg. Smith, aki az első filmben Mystique sminkjét tervezte, Árnyék kiegészítőiért is felelős.
A négy és fél hónapig tartó, évtizedes rekordokat döntő száraz nyár után Vancouverben, a film készítői összecsomagolták az alapfelszerelést és hatnapos forgatásra az albertai Kananaskishez közel fekvő kanadai Rocky Mountains felé vették az irányt. A 225 főből álló stáb minden egyes nap másfél órát utazott a Peter Lougheed Provincial Parkban található külső helyszínre.
Az Alkali-tó a Felső Kananaskis és Alsó Kananaskis közötti tavak egyike. Rocky Mountain otthont ad fekete medvéknek, farkasoknak, rókáknak, prérifarkasoknak és jávorszarvasoknak. Mivel a díszlet több mint 1800 méterrel a tengerszint felett a két tó között volt, és mivel épp egy természetes szélalagútban helyezkedett el, a szereplőknek és a stábnak 55mp/h erősségű széllel kellett felvenniük a harcot, Ahogyan azt az egyik stábtag mondta: "Ez Farkas vidéke."
A filmkészítőknek nap mint nap óriási kihívásokkal kellett megbirkózniuk, hogy az X-Men 2. látványosabb legyen, mint az első film. Habár három év telt el az első film munkálatai óta, Singer szerint mindenki azonnal vissza tudott bújni a szerepébe. "Egyfajta magabiztosság volt jelen a forgatáson, ami a kölcsönös bizalomból és a családias légkörből adódott - mondja a rendező. - Azt hiszem, mindannyian kellemesebben éreztük magunkat ez alkalommal. A munka nagyon szórakoztató volt."
"Itt vagyunk, megérkeztünk és sikeresek voltunk - mondja Patrick Stewart. - Van egy erős érzésem, hogy a rajongók és a többi mozilátogató tényleg megérzi, mekkora előrelépés ez a film az első részhez képest."
Bryan Singer, rendező észrevehetően elérzékenyül, amikor szereplőiről beszél. "Emlékszem, amikor minden áldott nap bementem az ebédlő-sátorba - emlékszik vissza Singer -, és láttam Patricket Iannal enni, vagy Hught Halle-lal és Annával csevegni, vagy Rebeccát és Famkét Jimmy Marsdenen nevetni, ahogyan engem utánoz. Emlékezetes pillanatok. Látni az összes kedvenc szuperhősömet, ahogyan ismét együtt lógnak, nagyon szuper volt.
Óriási élmény volt az első X-Men-filmet készíteni és a közönség pozitív reakciója különösen jóleső érzés volt. De miután leforgattuk az X-Men 2.-t, most úgy érzem, mintha az X-Men - A kívülállók az új film előzetese lett volna" - mosolyog a rendező.

A FILM SZEREPLŐI

Hugh Jackman (Farkas) színházi alakításaiért számos díjat kapott Ausztráliában. A színház mellett filmekben is feltűnt, játszott például a "Paperback Hero" és az "Erskineville Kings" című filmekben. Az elmúlt évadban a londoni West Enden játszott az "Oklahoma!" című musicalben, és elnyerte a legjobb musicalszínésznek járó Olivier-díjat.
Jackman első amerikai filmszerepét az X-Men - A kívülállókban kapta. Hamarosan újra forgat: az "Animal Husbandry" (rendező Tony Goldwyn) című filmben Ashley Judd partnere lesz.

Patrick Stewart (Charles Xaviér) legismertebb szerepe Picard kapitány a Star Trek-filmekben. Ugyanakkor Stewart igen sikeres Shakespeare-színész is. 1967 óta tagja a Royal Shakespeare Companynak, nagy szerepek egész sorát játszotta el: Titus Andronicus, IV. Henrik, Othello. Oberon volt 1971-ben Peter Brook legendás Szentivánéji álom-rendezésében, illetve Enobarbus a szintén Peter Brook rendezte Antonius és Kleopátrában. Utóbbi alakításáért megkapta a Society of West End Theatre Awardot, s ugyanerre a díjra jelölték Shylock megformálásáért A velencei kalmárban. 1995-ben a Broadwayn mint Prospero aratott óriási sikert egy többszörösen díjnyertes A vihar előadásban.
Számos sikeres filmben is feltűnt, ezek közül néhány: Jeffrey - Valami más (Jeffrey), "Hedda", Dűne (Dune), Excalibur, L. A. Story - Az őrült város (L.A. Story), Halálvonat (Death Train), Robin Hood, a fuszeklik fejedelme (Robin Hood: Men in Tights), Fenegyerekek (Gunmen), Lángelmék (Masterminds), "The Pagemaster", Összeesküvés-elmélet (Conspiracy Theory), "Safe House", "Doc Savage".

Ian McKellent (Magneto) 1991-ben lovaggá ütötték művészi érdemeinek elismerésképpen, mint nemzedékének egyik legsikeresebb színészét. Több mint negyven díjból álló gyűjteményéből semmi sem hiányzik: Oscar-díj, Arany Glóbusz, Screen Actors Guild, Golden Satellite, Tony-díj, Emmy-díj.
Filmjei: Az eminens (Apt Pupil, rendező Bryan Singer), "Gods and Monsters", "Swept From the Sea", "Thin Ice", Változások kora (Restoration), Az árnyék (The Shadow), Fura farm (Cold Comfort Farm), Az utolsó akcióhős (The Last Action Hero), Bármit megteszek (I’ll Do Anything), Little Jo balladája (The Ballad of Little Jo), "Scandal", "Plenty", "Priest of Love", "Walter", "The Promise", "Alfred the Great".
McKellen a Peter Jackson által készített A Gyűrűk Urában Gandalf varázsló szerepét játssza.

Famke Janssen (Jean Grey) Hollandiában született, a Columbia Universityn tanult irodalmat és Harold Guskinnál színészetet. Ismertté az Aranyszem (Golden Eye) című James Bond-film tette, de számos más filmben is szerepet kapott: Sztárral szemben (Celebrity), Az invázium (The Faculty), Kísértethajó (Deep Rising), Acélváros (City of Industry).

James Marsden (Küklopsz) Oklahomában született, és már kisiskolás korától játszott különböző diákprodukciókban, Az Oklahoma State University elvégzése után hirtelen elhatározással Los Angelesbe ment szerencsét próbálni, és két hónapon belül már különböző televíziós produkcióknál volt szerződésben. Eddigi filmjei: "Disturbing Behaviour", Pletyka (Gossip), "Sugar and Spice". Televíziós munkái: "Bella Mafia", "Second Noah", "Party of Five", "Public Enemy".

Halle Berry (Ciklon) az 1986-os Miss USA szépségverseny második helyezettje lett, és ezt követően a Revlon kozmetikai cég reklámjaiban szerepelt. Első filmjében, a Dzsungellázban (Jungle Fever, rendező Spike Lee) máris nagy sikert aratott Samuel L. Jackson partnereként. További filmjei: Bulworth - Nyomd a sódert! (Bulworth, főszereplő Warren Beatty), "Why Do Fools Fall in Love", Tűzparancs (Executive Decision), Bármi áron (Losing Isaiah), A Flinstone-család (The Flintstones), Bumeráng (Boomerang, főszereplő Eddie Murphy, rendező Reginald Hudlin). 2002-ben a Szörnyek keringője címú filmben nyújtott alakításáért Oscar-díjat kapott.

Anna Paquin (Vadóc) 1993-ban, 11 évesen megkapta a legjobb női mellékszereplőnek járó Oscar-díjat a Zongoralecke (The Piano, rendező Jane Campion) című filmben nyújtott alakításáért. Azóta számos filmben játszott: "It’s the Rage" (rendező James Stern), "She’s All That" (rendező Robert Iscove), Séta a Holdon (A Walk on the Moon, rendező Tony Goldwyn), "Hurlyburly" (rendező Anthony Drazen), "Fly Away Home" (rendező Carroll Ballard), Jane Eyre (rendező Franco Zeffirelli), Fedezd fel Forrestert! (Finding Forrester).

Rebecca Romijn-Stamos (Mystique) egyetemi tanulmányait félbehagyva Európába utazott, és Párizsban kezdte modell-pályafutását: olyan magazinok címlapján szerepelt, mint a Cosmopolitan, a People, az Elle, a Shape. Műsort vezetett az MTV-nél, majd a "Just Shoot Me" című tévésorozatban kapott állandó szerepet. Első filmszerepe: Austin Powers 2. - KicsiKém (Austin Powers: The Spy Who Shagged Me).

Bruce Davison (Robert Kelly) korábban már dolgozott együtt Bryan Singerrel Az eminens (Apt Pupil) című filmben. Emlékezetes alakítást nyújtott a "Longtime Companion"-ban, ezért a szerepéért az Oscar-jelölésen kívül a következő díjakat kapta: Arany Glóbusz, New York Film Critics Award, National Film Critics Award, Independent Spirit Award. További filmjei: Pauline, "Last Summer" A szerelem hangja (Grace of my Heart), Rövidre vágva (Short Cuts), Kémek, mint mi (Spies Like Us).

X-Men az ellenállás vége: (2006)

Különbözőnek lenni talán jó, de biztosan nem könnyű: X professzor (Patrick Stewart) azonban tudja, a másság értékké válhat, ha a mutánsok megtanulják irányítani és a jó ügy érdekében felhasználni képességeiket. Jó és rossz örök harca ez: Farkas, Ciklon, Vadóc és társaik újra akcióba lépnek, hogy megvédjék magukat és azokat, akik nem is tudnak létezésükről - vagy ha tudnak, hát félnek tőlük.